Egy napfényes tavaszi reggelen vagyok Hannoverben, Németországban, és egy robotot készülök meglátogatni. A Unitree, egy kínai cég által épített G1 humanoid robotot mutatják be a Hannover Messe-n, amely a világ egyik legnagyobb ipari kereskedelmi kiállítása. A G1 körülbelül 130 centiméter magas, ami kisebb és megfizethetőbbé teszi, mint sok más humanoid robot a piacon. Különösen lenyűgöző a mozgásának folyamatossága és ügyessége, ahogy a róla készült videók, amelyeken táncot jár és harcművészeti bemutatókat tart, vírusként terjedtek el az interneten. Ma a G1 távolról irányítva működik, a Unitree értékesítési menedzsere, Pedro Zheng irányítása alatt. Zheng elmagyarázza, hogy a vásárlóknak programozniuk kell a G1-et az autonóm funkciókhoz.
Ahogy az emberek elhaladnak a robot mellett, sokan megállnak, hogy kapcsolatba lépjenek vele. Megpróbálnak kezet fogni a G1-el, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, és nevetnek, amikor a robot integet vagy hátradől. Amikor véletlenül nekimennek, elnézést kérnek tőle. Valami van abban az emberi formában, ami, bármennyire is furcsa, megnyugtatja az embereket. A Unitree csak az egyik a sok cég közül, amely világszerte humanoid robotokat fejleszt. Az üzleti lehetőségek hatalmasak – a robotok ígérete egy olyan munkaerő, amelynek nincs szüksége szabadságra vagy fizetésemelésre. Elképzelhető, hogy a jövő legjobb háztartási eszközeivé válhatnak, hiszen ki ne szeretne egy gépet, amely elvégzi a mosást és bepakolja a mosogatógépet?
Azonban a technológia még nem áll készen erre. Míg a robotkarok és mobil robotok évtizedek óta jelen vannak a gyárakban és raktárakban, ezekben a környezetekben a körülmények szabályozhatók, és a munkavállalók biztonsága garantált. Egy humanoid robot bevezetése egy kiszámíthatatlanabb környezetbe, mint például egy étterem vagy otthon, sokkal bonyolultabb feladat. Ahhoz, hogy a humanoid robotok hasznosak legyenek, erősek kell, hogy legyenek, de ez potenciálisan veszélyessé is teheti őket – egy rossz időpontban történő elesés komoly balesetet okozhat. Az ilyen gépek irányításához szükséges mesterséges intelligencián még rengeteget kell dolgozni. A Unitree szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy a robotok mesterséges intelligenciája még nem érte el a áttörést. A mai robotok AI-ja számára a logikai és érvelési feladatok, például bonyolult feladatok érthető és logikus módon történő végrehajtása, még mindig kihívást jelent.
Jelenleg a G1-es robotot kutatóintézeteknek és technológiai cégeknek értékesítik, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják fejlesztéseikhez. A vállalkozók egyelőre a raktárakban és gyárakban használható humanoid robotokra összpontosítanak. Az egyik legismertebb példa Elon Musk, aki a Tesla autógyártó cége által fejlesztett humanoid robotra, az Optimusra épít. Musk januárban bejelentette, hogy „több ezer” robotot fognak építeni az év során, és azt várja, hogy ezek „hasznos dolgokat” fognak végezni a Tesla gyáraiban. Más autógyártók is hasonló irányt követnek. Például a BMW nemrég humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárban, míg a dél-koreai Hyundai cég több tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-től, amelyet 2021-ben vásároltak meg.
Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója 49 olyan céget követ, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. Ha a definíciót kiterjesztjük azokra a robotokra is, amelyek két karral rendelkeznek, de kerekeken mozognak, akkor több mint 100 vállalatot vizsgál. Andersson szerint a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot. „A kínai robotikai ökoszisztéma hatalmas, és rendkívül könnyű iterálni a fejlesztéseket és a kutatás-fejlesztést” – mondja. A Unitree előnyét hangsúlyozza: a G1 ára viszonylag alacsony, körülbelül 16 ezer dollár. Az invesztíciók is az ázsiai országokat részesítik előnyben, mivel a STIQ legutóbbi jelentése szerint a humanoid robotok finanszírozásának közel 60%-át Ázsiában gyűjtötték össze, míg az Egyesült Államok a többi részesedését vonzza.
Mivel a kínai cégek a nemzeti és helyi kormányzat támogatását is élvezik, például Sanghajban egy állami támogatású oktatási központban több tucat humanoid robot tanulja meg a feladatok elvégzését. Hogyan tudnak versenyezni az Egyesült Államokbeli és európai robotgyártók ezzel? A bristoli Bren Pierce három robotikai céget alapított, a legújabb, a Kinisi éppen most indította el KR1 robotját. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, gyártása Ázsiában fog zajlani. Pierce elmondja, hogy európai vagy amerikai cégek esetében az a probléma, hogy az összes alkatrészt Kínából kell beszerezniük. „Tehát akkor már értelmetlen, hogy az alkatrészeket a világ másik felére szállítsák összeállításra, amikor mindent egyszerűen Ázsiában is össze lehet rakni” – mondja. Emellett Pierce a költségek csökkentésére is törekszik azzal, hogy nem teljesen humanoid formájú robotot tervez. A KR1-et a raktárak és gyárak számára alakították ki, és lábak nélkül készült, hiszen ezek a helyek általában sík padlóval rendelkeznek.
A versenytársakhoz hasonlóan Pierce is hangsúlyozza, hogy a legfontosabb tényező a szoftver, amely lehetővé teszi a robot emberekkel való együttműködését. „Sok cég hoz létre nagyon fejlett robotokat, de akkor szükséged van egy PhD-ra a robotika terén, hogy egyáltalán telepíteni és használni tudd őket” – mondja. „Amiért mi dolgozunk, az egy nagyon egyszerűen használható robot, amelyet a raktárakban vagy gyárakban dolgozó átlagos munkás pár óra alatt megtanulhat használni.” Pierce szerint a KR1 képes egy feladatot elvégezni, miután 20-30 alkalommal emberi irányítással megmutatták neki. A KR1-et idén pilóta ügyfeleknek fogják tesztelni.
A kérdés azonban, hogy a robotok valaha is eljutnak-e a gyárakból az otthonokba. Még a legoptimistább Pierce is elismeri, hogy ez még messze van. „A hosszú távú álmom az utolsó 20 évben az volt, hogy megépítsem a mindent elvégző robotot. Ezen dolgoztam a PhD projektem során, és úgy gondolom, hogy ez a végső cél, de rendkívül bonyolult feladat” – mondja. „Még mindig hiszem, hogy végül elérjük ezt, de legalább 10-15 évre van szükség.”
