A folyamatos India-Pakisztáni válság újabb veszélyes fordulatot vett, és a világ számos országa felszólít a nyugalomra. Az elsődleges gondolat az volt, hogy miután India légicsapásokat hajtott végre, és Pakisztán azt állította, hogy több indiai vadászgépet is lelőttek – amit Delhi nem erősített meg – mindkét fél „győzelmet” könyvelhet el, így csökkenthető lenne a feszültség. Azonban fennáll annak a veszélye, hogy a kölcsönös támadások elhúzódása sokkal súlyosabb következményekhez vezethet. A múltbeli konfliktusok idején, mint például 2019-ben és 2016-ban, az Egyesült Államok és néhány más globális hatalom nyomást gyakorolt Delhire és Iszlámábádra, hogy kezeljék a helyzetet és enyhítsenek a feszültségeken. Jelenleg azonban a szenvedélyek magasan szárnyalnak, a nacionalista retorika pedig mindkét oldalon a csúcspontjára ért. A szomszédos országok közelebb állnak a háborúhoz, mint az utóbbi évtizedekben bármikor.
Ayesha Siddiqa, egy pakisztáni akadémikus, aki a londoni King’s College-nél dolgozik, úgy véli, hogy a világ közössége hallgatása veszélyes. „Bár a feszültségek évtizedek óta tartanak, most először találják magukat a két ország egy konfliktusban, amelyet senki sem figyel, vagy nem kényszerítik őket a leállásra” – mondta Siddiqa. Hacsak Washington nem vonja magára a figyelmet, Iszlámábád és Delhi folytathatja vádaskodásait. Miközben Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, a két ország vezetőit a feszültségek csökkentésére szólította fel, más amerikai vezetők üzenete eltérő. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke a Fox News-nak adott interjújában kijelentette, hogy egy esetleges háború India és Pakisztán között „nem a mi dolgunk”. A Vance számára fontos, hogy a helyzet a lehető leggyorsabban enyhüljön, de hangsúlyozta, hogy nem tudják irányítani ezeket az országokat. Vance éppen Indiában tartózkodott, amikor a kashmiri indiai közigazgatás alatt álló területen egy militant támadás során 26 civil életét vesztette. Trump elnök korábban a feszültségek növekedését „szégyennek” nevezte.
A korábbi India-Pakisztáni összecsapások, például 2019-ben, a feszültségek gyors csillapításához vezettek, miután India azt állította, hogy „sebészeti csapásokat” hajtott végre a terroristák által használt táborok ellen Pakisztán területén. Az események következtében egy indiai katonai jetet lelőttek, és a pilótát Pakisztán elfogta. Két nappal később, Washington és más világ hatalmak állítólagos beavatkozásának köszönhetően, a pilóta szabadon bocsátásra került. Az aktuális konfliktus intenzitása azonban más, és a szenvedélyek mindkét oldalon magasra hágják. Míg Trump adminisztrációjának prioritásai inkább a tarifákra, Kínára és az ukrán-orosz konfliktusra összpontosítanak, az nem zárható ki, hogy a nemzetközi közösség összehangolt erőfeszítéseire lenne szükség a két nukleáris fegyverrel rendelkező rivális feszültségeinek csökkentésére.
Az egyik másik nagyhatalom, amelynek érdekei fűződnek Dél-Ázsiához, Kína. Peking szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol Iszlámábáddal, több mint 50 milliárd dollárt fektetett be Pakisztánba a Kínai-Pakisztáni Gazdasági Folyosó részeként, hogy elősegítse a kereskedelmet. Kína emellett rendezésre váró határproblémákkal küzd Indiával, és a két ország 2020-ban határütközésbe került a Himalája régióban. A feszültségek ellenére Kína Indiának a második legnagyobb kereskedelmi partnere. „Ha az Egyesült Államok nem érdekelt [az India-Pakisztán feszültség megoldásában], akkor más állandó tagoknak az ENSZ Biztonsági Tanácsában – P5 – be kellene avatkozniuk. Ez az ő felelősségük is” – mondta Shen Dingli, a sanghaji nemzetközi ügyek szakértője a BBC-nek.
Miközben India Pakisztánt vádolja a kashmiri szeparatista lázadók támogatásával, akik a múlt hónapban halálos támadást hajtottak végre turisták ellen, a kínai akadémikus szerint a P-5 tagok „hiteles nyomozást indíthatnak az incidenssel kapcsolatban”, hogy foglalkozzanak India aggályaival. Az öböl államok, mint Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek szoros kapcsolatokat ápolnak mindkét országgal, fokozhatják a közvetítői erőfeszítéseiket. Szaúd-Arábia külügyminisztere, Adel Al-Jubeir május 7-én érkezett Delhibe, ami meglepetés látogatásnak számított a India és Pakisztán közötti feszültségek növekedésének fényében. Az indiai külügyminiszter, Subrahmanyam Jaishankar elmondta, hogy „jó megbeszélése volt Adel Al-Jubeir-rel”, hozzátéve, hogy a szaúdi miniszter „megosztotta India nézőpontját a terrorizmus határozott elleni fellépésről”. Al-Jubeir pénteken Iszlámábádba érkezett, hogy tárgyaljon Pakisztán vezetőivel. Körülbelül 2,6 millió pakisztáni él és dolgozik a szaúdi királyságban, amely jelentős befolyással bír Pakisztánra. Szaúd-Arábia az évek során milliárd dollárokat kölcsönzött Pakisztánnak, hogy segítsen a gazdasági válságok idején.
A jelenlegi válság megoldásának egyik módja lehet, ha mindkét fél győzelmet tud vallani, hogy ezzel elégedetté tegyék a saját közönségüket. Delhi szerint a rakétacsapások a Pakisztánban és a Pakisztán által ellenőrzött Kasmírban lévő gyanús militáns búvóhelyek ellen a múlt hónapban történtek támadásért felelős személyek elszámoltathatóságát szolgálták. „India már kijelentette, hogy elérte céljait. Most Pakisztánon a sor. Ha ők válaszolni akarnak, az erős választ váltana ki Indiától” – mondta D. S. Hooda nyugalmazott indiai altábornagy. Pakisztán számára, különösen a hatalmas hadsereg számára, fontos lenne, hogy bizonyítsa népének, hogy képes ellenállni Indiának, és újra tanítani egy leckét azáltal, hogy öt indiai vadászgépet lőnek le egy légi összecsapás során. India azonban nem ismerte el, hogy bármelyik vadászgépét elveszítette volna az aktuális összecsapás során. Siddiqa szerint a jelenlegi válság végkimenetele attól függ, hogy India milyen célokat tűz ki maga elé. „India célpontjai napról napra változnak – büntetéstől a valami többre való törekvésig” –
