Santorini, ez a gyönyörű görög sziget, a félelmetes vulkáni múltjával és bámulatos természeti szépségeivel világszerte ismert turisztikai célponttá vált. Az ősi vulkánkitörések eredményeként keletkezett, és a sziget impozáns, lópatkó alakú krátere és meredek sziklafalai már régóta vonzzák a látogatókat. Azonban a turizmus mellett a sziget alatt rejlő vulkáni aktivitás komoly aggodalomra ad okot. A közelmúltban a sziget lakói, akiknek száma körülbelül 11 000, kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, amikor földrengések sorozata rázta meg Santorinít. Ez a helyzet rávilágított arra, hogy a gyönyörű fehér falvak és a festői látvány mögött komoly geológiai kockázatok rejlenek.
A Brit Királyi Kutatóhajó, a Discovery fedélzetén jelenleg egy tudományos csapat dolgozik, amelynek célja, hogy feltérképezze a sziget alatt húzódó vulkáni rendszereket. A kutatás vezetője, Isobel Yeo professzor, aki a brit Nemzeti Óceánográfiai Központ vulkánokkal foglalkozó szakértője, hangsúlyozza, hogy a világ vulkánjainak körülbelül kétharmada víz alatt található, és ezek közül sokat még soha nem figyeltek meg alaposan. Mivel a vulkánok viselkedése nehezen előrejelezhető, a tudósok számára kiemelten fontos, hogy megértsék, milyen típusú geológiai aktivitás jelezheti előre egy várható kitörést.
Santorini legutóbbi kitörése 1950-ben történt, de az utóbbi években, például 2012-ben is tapasztaltak már „aktivitási időszakokat”. Ez arra figyelmeztet, hogy a vulkánok nemcsak a múltban, hanem a jövőben is aktívak lehetnek. Yeo professzor kiemeli, hogy a tengeri vulkánok rendkívül erős kitörésekre képesek, és a tudósok gyakran téves biztonságérzetben élnek, ha csak kisebb vulkáni aktivitásokat tapasztalnak. A 2022-es Hunga Tonga kitörés például a legnagyobb víz alatti robbanás volt, amely óriási cunamit okozott az Atlanti-óceánban.
A kutatók a Discovery hajón dolgoznak, amely 300 méter mélyen található a tengerfenéken, ahol forró gázok és folyadékok törnek fel a víz alól. Ezek a hidrotermális szellőzők, amelyek gyakran vulkánok közelében alakulnak ki, fontos információkat szolgáltathatnak a vulkánok aktivitásáról. A kutatás célja, hogy feltérképezzék ezt a hidrotermális rendszert, és megértsék, hogyan reagál a vulkán, amikor a tengervíz keveredik a magmával.
A kutatás során a tudósok igyekeznek létrehozni egy geohazards térképet, amely segíthet a helyi hatóságoknak és a lakosságnak felkészülni a jövőbeni vulkáni aktivitásra. Paraskevi Nomikou professzor, aki szintén részt vesz a projektben, hangsúlyozza, hogy a kutatás rendkívül fontos a helyiek számára, mivel információt nyújt arról, hogy mennyire aktívak a vulkánok, és mely területek lesznek elérhetetlenek egy esetleges kitörés idején.
A kutatás nemcsak tudományos szempontból fontos, hanem a helyi közösség számára is. Santorini turizmusának nagy része a vulkáni táj szépségére épül, és az emberek biztonsága közvetlenül összefonódik a sziget természeti veszélyeivel. A közelmúltban történt földrengések rávilágítottak arra, hogy a helyiek mennyire ki vannak téve a geológiai kockázatoknak, és mennyire függnek a turizmustól a megélhetésük érdekében.
A helyi fotósok, mint például Eva Rendl, aki a sziget kedvenc helyein készít esküvői fotókat, szintén megérezték a földrengések hatását. Az üzletek leálltak, a látogatók elhalasztották foglalásaikat, és a turizmus lassulása komoly aggodalmakat keltett. A turisták, akik a sziget csodáira vágynak, azonban még mindig ott vannak, és sokan úgy vélik, hogy a pontos tudományos információk segíthetnek enyhíteni a vulkáni kockázatokkal kapcsolatos félelmeket.
Mindezek ellenére Santorini továbbra is egy álomúti cél, ahol a látogatók élvezhetik a gyönyörű tájat és a helyi kultúrát. A tudományos kutatások folytatása azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy a sziget lakosai és a turisták egyaránt biztonságban érezhessék magukat a vulkáni aktivitás árnyékában. A jövőbeni kutatások és a tudományos eredmények segíthetnek abban, hogy a helyiek és a látogatók jobban megértsék a vulkáni rendszer működését, és felkészültebben nézzenek szembe a természet kihívásaival.
