Xi Jinping, a kínai elnök és Vlagyimir Putyin, az orosz elnök első pillantásra szoros barátságot tűnnek mutatni. A közelmúltban, a moszkvai Győzelem napi felvonuláson Xi a Putyin mellett állt, mint a szilárd szövetséges, miközben közös katonai egységeik vonultak fel a Vörös téren. Xi a rendezvényt megelőzően kijelentette, hogy a két ország közötti kapcsolat „törhetetlen”, és hogy Oroszországnak és Kínának „acélbarátoknak” kell lenniük. Ez volt Xi 11. látogatása Oroszországban elnökként 2013 óta, és a két vezető eddig több mint 40 alkalommal találkozott. Putyin már bejelentette, hogy ősszel Kínába látogat, és korábban ritka nyilvános öleléssel is megörvendeztették a világot.
Bár a két vezető között látható a barátság és a kölcsönös tisztelet, a valóságban a kapcsolatuk sokkal bonyolultabb. Mathieu Boulegue, az Európai Politikai Elemzések Központjának szakértője arra figyelmeztet, hogy a két férfi közötti barátságos interakciók és a hazafias megnyilvánulások mögött feszültségek is húzódhatnak. Kínának és Oroszországnak sok közös érdeke van, de a két ország viszonyában versenyhelyzetek is kialakulhatnak. Boulegue említi, hogy a szimpóziumok és a közös megjelenések sokszor csak a látszatról szólnak, és érdemes a valódi tartalomra is figyelni.
Xi Jinping helyzete rendkívül kényes. Oroszország fontos partner Kína számára, de Putyin ukrajnai inváziója miatt az orosz elnök a világ nagy részén nemkívánatos személyiséggé vált. Pekingnek ügyelnie kell arra, hogy a Moszkvával való barátsága ne elszigetelje más potenciális partnereit, különösen, hogy Kína gazdasági háborút vív az Egyesült Államokkal. Kína az utóbbi hónapokban aktívan keresett kapcsolatokat Európában, különösen Donald Trump elnökké választása óta. A pekingi vezetés igyekszik magát stabil globális partnerként bemutatni, ellentétben a Washingtonban tapasztalható kiszámíthatatlan politikával.
A közelmúltban jelek mutatkoztak arra, hogy Kína diplomáciai törekvései eredményesek lehetnek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke üzeneteket váltottak Xi elnökkel és Li Qiang miniszterelnökkel, hogy megünnepeljék a kétoldalú kapcsolatok 50. évfordulóját. Azonban a lehetséges partnerség legnagyobb akadálya Kína szoros kapcsolata Oroszországgal és a Kreml gazdasági támogatása. Kína nem ítélte el „öreg barátját” az invázió miatt, inkább a „válság” befejezésére szólít fel. Ha Xi túl közel áll Putyinhoz, az feszültséget okozhat Európával, amely barátságra vágyik. Ugyanakkor Xi egy másik fontos üzenetet is közvetíteni kíván: Trump korai próbálkozásai az ukrajnai háború befejezésére Putyin közeli személyes kapcsolatát hangsúlyozták, ami felvetette a kérdést, hogy Washington próbálja-e megosztani Moszkvát és Pekinget.
Xi világossá akarja tenni, hogy ez nem lehetséges. „Együtt meg kell bénítanunk minden olyan tervet, amely a barátságunkat és bizalmunkat megzavarni próbálja” – írta egy aláírt cikkben az orosz médiának. Xi és Putyin a Trump által javasolt „Aranydóm” rakétavédelmi rendszerre is kritikusan reagáltak, amelyet „mélyen destabilizáló” lépésnek neveztek, és érveltek amellett, hogy ez fegyveres konfliktust gerjeszt a világűrben. Mindkét vezető arra törekszik, hogy bemutassa alternatív világképét az Egyesült Államok hegemóniájával szemben.
Egyértelmű, hogy Xi tudatában van annak, hogy míg Kína szuperhatalom, Oroszország hatalma már korlátozott. Az ukrajnai háború gyengítette Oroszország gazdaságát és hadseregét, míg a nyugati szankciók Moszkvát Kínától való gazdasági függőség felé terelik. Boulegue megjegyzi, hogy „Oroszországnak sokkal nagyobb szüksége van Kínára, mint fordítva”. A jövőben a feszültségek forrásai bármikor felszínre kerülhetnek, függetlenül attól, hogy Putyin és Xi mennyire tűnik egységesnek a nyilvánosság előtt. A közelgő háromnapos tűzszünet javaslata, amelyet Moszkva tett, újabb teszt lesz a két ország kapcsolatának, amely az utóbbi időben folyamatosan változik.
