A tudósok szerint a tengervíz színének apró eltérései lehetővé teszik, hogy a jövőben számba vegyék a kis, de rendkívül fontos antarktiszi tengeri lényeket, mindezt az űrből. A kutatás fő célja az antarktiszi krill, amely mindössze néhány centiméteres méretével a Föld egyik legelterjedtebb és legfontosabb állata. Ezek a kis lények táplálékul szolgálnak a tengeri élővilágnak, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat is. A tudósok azonban aggodalmukat fejezik ki a halászat és a klímaváltozás miatt, amelyek negatívan befolyásolhatják a krill populációját, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a krill figyelemmel kísérésére.
Rod Downie, a WWF-UK vadon élő állatokat védő jótékonysági szervezet vezető sarkvidéki tanácsadója megjegyezte, hogy az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőseinek számít. „Kicsik, el nem ismert hősök, akik hihetetlen tengeri életet tartanak fenn, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket” – mondta Downie. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói új módszert dolgoznak ki arra, hogy műholdak segítségével felmérjék, hány krill található az Antarktisz körüli óceánban. A megoldás a tengervíz fényelnyelő képességeinek apró eltéréseiben rejlik, amely attól függ, hány krill úszik benne.
Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója, nemrégiben visszatért egy antarktiszi útról, ahol krilleket gyűjtött, hogy mérje ezt a hatást. „Kezdünk a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillet, és megmérjük, mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Aztán hozzáadunk egy másik krillet, és újabb mérést végzünk.” Ez az elemzés, amely pontosan megmutatja, hogyan változik a krill sűrűsége a tenger színében, lehetővé teszi a kutatók számára, hogy műholdak segítségével pillanatképeket készítsenek a krill populációjáról, így nyomon követhetik őket az űrből.
A krill fontos táplálékforrása a Föld legnagyobb állatainak, beleértve azokat a hatalmas bálnákat is, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy Antarktiszra érkezzenek és táplálkozzanak ezekkel a kis lényekkel. Emellett a krill az egészséges óceán alapját képezi, része egy erényes ciklusnak: a bálnák krillet esznek, a krill mikroszkopikus növényeket fogyaszt, amelyek a tengeri jégen élnek, ezek a növények pedig szén-dioxidot nyelnek el, miközben növekednek. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az táplálja a bolygó hűtéséért felelős tengeri növényeket. Azonban ahogy az óceán hőmérséklete emelkedik a globális felmelegedés következtében, a tudósok aggódnak, hogy ez a ciklus megszakadhat, és a krill sebezhetővé válhat.
Downie hangsúlyozta, hogy sürgősen jobb módszereket kell találni a halászat kezelésére és a krill élőhelyeinek védelmére egy tengeri védett területekből álló hálózaton belül. „Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, amely segít nyomon követni és megóvni ezt a létfontosságú fajt” – tette hozzá. Az antarktiszi krill megóvása nemcsak a tengeri ökoszisztéma fenntartása szempontjából fontos, hanem az éghajlatváltozás elleni harcban is kulcsszerepet játszik, hiszen a krill és a velük táplálkozó állatok közvetlen hatással vannak a globális szén-dioxid-ciklusra. A kutatások folytatása és az új módszerek kidolgozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő generációi is szemtanúi lehessenek ennek a csodálatos tengeri életnek.
