Donald Trump visszatérése a Fehér Házba komoly csapást jelent a globális klímaintézkedésekre – állította Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek volt klímafőnöke, miután Trumpot megválasztották novemberben. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat kivonta a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a legfontosabb globális klímaszerződésnek tartanak. Ezenkívül megakadályozta, hogy amerikai tudósok részt vegyenek nemzetközi éghajlatkutatásokban, és eltávolította a nemzeti elektromos járművek céljait, míg elődje zöld technológiák fejlesztésére tett kísérleteit „zöld új átverésnek” titulálta. Mindezek ellenére Trump érdeklődése a kritikus ásványi anyagok iránt, különösen Ukrajna és Kanada vonatkozásában, figyelemre méltó. Mindkét ország gazdag ilyen ásványi anyagokban, amelyek kulcsszerepet játszanak különböző iparágakban, többek között a repülőgép- és védelmi iparban, de ezek elengedhetetlenek a zöld technológiák gyártásához is.
A kritikus ásványi anyagok beszerzése Trump számára elsődleges prioritás lett, mivel ezek alapvetőek az olyan iparágak számára, mint az elektromos járművek és a tiszta energia. Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, akinek Trump közeli tanácsadója, tisztában van a kritikus ásványi anyagok jelentőségével a zöld átmenet szempontjából. Az elektromos járművekben használt grafit, az akkumulátorokhoz szükséges lítium és a rakétákhoz szükséges nikkel mind-mind kritikus ásványi anyagok. Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden országnak megvan a saját listája a kritikus ásványi anyagokról, amelyek általában ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet 2023-ban drámai mértékben nőtt, a lítium iránti kereslet például 30%-kal emelkedett, amit a tiszta energia és az elektromos járművek gyors fejlődése hajtott.
A Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint húsz éven belül a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át, míg a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át a tiszta energia és az elektromos járművek fogják képviselni. Musk három évvel ezelőtt már megjegyezte, hogy a lítium ára „őrült szintekre emelkedett”, és a Tesla valószínűleg kénytelen lesz közvetlenül a bányászatba és a finomításba is beszállni, hacsak a költségek nem javulnak. A ritkaföldfémek és kritikus ásványi anyagok amerikai helyzetének gyengeségét egy decemberi jelentés is érintette, amelyet az Egyesült Államok Kormányának Kiválasztott Bizottsága készített. A dokumentum figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványi anyagokkal és ritkaföldfémekkel kapcsolatos politikáját, mivel a jelenlegi függőségük Kínától kockázatokat rejt magában.
Kína dominanciája a piacon abból fakad, hogy korán felismerte a zöld technológiákban rejlő gazdasági lehetőségeket. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Egyetem Klímaváltozással és Környezettel Foglalkozó Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója elmondta, hogy Kína körülbelül tíz évvel ezelőtt döntött arról, hogy merre tart a trend, és stratégiailag támogatta nemcsak a megújuló energiaforrásokat, hanem az elektromos járműveket is, így dominálja a piacot. A Benchmark Mineral Intelligence árképző ügynökség vezetője, Daisy Jennings-Gray elmondta, hogy a kritikus ásványi anyagok geológiailag korlátozottak, és nem minden országban garantálható, hogy gazdaságilag kinyerhető készletek találhatók.
Kína a nyersanyagok biztosítása érdekében jelentős befektetéseket eszközölt Afrikában és Dél-Amerikában, de a feldolgozás terén, amely a bányászat utáni szakasz, különösen erős pozícióval bír. A globális ritkaföldfém-termelés 60%-át Kína adja, de a feldolgozás terén majdnem 90%-os részesedéssel bír, így dominálja ezt a szektort. Trump motivációja részben abból fakad, hogy tart attól, hogy hátrányba kerül, mivel Kína a feldolgozás terén a domináló szereplő. Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) alkalmazott közgazdaságtan professzora szerint a feldolgozás a magas árrésű szakasz, így Kína jelentős bevételekre tesz szert. Az a kérdés, hogy vajon az Egyesült Államok nem késlekedett-e túl sokat ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázza ezt a szektort.
A Biden-adminisztráció a zöld technológiai iparágakat támogatta a 2022 augusztusában bevezetett Inflációcsökkentő Törvénnyel (IRA), amely adókedvezményeket, hiteleket és egyéb ösztönzőket kínál a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiák számára. Az IRA által 2024 augusztusára becsült 493 milliárd dolláros (382 milliárd font) befektetés nagyrészt a zöld iparba irányult, de a kritikus ásványi anyagok beszerzésére irányuló munkálatok viszonylag háttérbe szorultak. Az utóbbi időben azonban Trump lépései a kritikus ásványi anyagok beszerzése érdekében azt jelzik, hogy a figyelem most a bányászatra és a feldolgozásra irányul. A hírek szerint Trump a közeljövőben egy „Kritikus Ásványi Anyagok Végrehajtási Rendeletet” tervez bevezetni, amely további befektetéseket irányozhat elő ebben a célkitűzésben.
Miközben a munkálatok a kritikus ásványi anyagok biztosításán folynak, Willy Shih, a Harvard Üzleti Iskola professzora arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államok kormánya nem rendelkezik elegendő technikai tudással a bányászati ellátási láncok kiépítéséhez, és hangsúlyozza a folyamat időigényességét. „Ha új bányát és feldolgozó létesítményt szeretnél építeni, az akár 10 évet is igénybe vehet.” Trump, aki nyíltan ellenzi az IRA fenntartását, mivel az elődje politikájának számít, most mégis nyomás alá kerülhet, mivel a republikánus szenátorok próbálják meggyőzni őt arról, hogy legalább részleges formában tartsa meg a törvényt. Az előrejelzések szerint, ha Trump elveszít egy helyet a demokraták javára a 2026-os félidős választások során, akkor azzal elveszíti a ház többségét is, ami korlátozza a kulcsfontosságú törvények elfogadásának lehetőségét.
Bár a jövő bizonytalan, a befektetők bizalma továbbra is megmarad. Az elmúlt hónapban a befektetési igény ugrásszerűen megnőtt, és a szak
