Örményországban a technológiai oktatás már fiatal korban elkezdődik. Jereván külvárosában, egy háromszintes állami iskolában találkozunk Slavikkal, aki mindössze kilenc éves, és éppen a legújabb találmányát mutatja be: egy dobozt, amely három LED lámpával van felszerelve. Maria, a 21 éves technológiai oktató, aki a tanfolyamot vezeti, elmondja, hogy Slavik megtanulta, hogyan lehet irányítani a dobozt, és ismeri a programozási nyelvet is. „A kódot ő írta” – mondja Maria, miközben Slavik büszkén mutatja be a munkáját. Mellette Eric és Narek, akik 14 évesek, egy okos üvegház-modellt prezentálnak, amely figyeli a hőmérsékletet és automatikusan vezérli a ventilátorokat egy mobilalkalmazáson keresztül. Az osztály többi diákja is lelkesen mutogatja találmányaikat: játékokat, robotokat, alkalmazásokat és okosotthon projekteket. A tizenegy éves Arakel éppen egy kartonból készült házmodelljét tartja a kezében, amely egy kihúzható ruhaszárítót tartalmaz. „Ezzel megkönnyítettem anyám munkáját, egy része a tetőre van szerelve, a másik pedig egy motor” – mondja. „Amikor esik az eső, a szárító a tető alá húzódik, hogy a ruhák szárazak maradjanak.” Ezek a fiatal feltalálók mérnöki laboratóriumi órákra járnak, ahol programozást, robotikát, kódolást, 3D modellezést és még sok más tantárgyat tanulnak. A program 2014-ben indult, és Armath néven ismert, amely angolul „gyökér”-t jelent. Jelenleg Örményország iskoláiban 650 Armath labor működik.
Az kezdeményezést a Fejlett Technológiai Vállalatok Szövetsége (UATE) alapította, amely több mint 200 magas technológiai örmény céget képvisel. Sarkis Karapetyan, az UATE vezérigazgatója elmondja, hogy az a céljuk, hogy Örményország technológiai központtá fejlődjön, amely értékeket teremt az országnak és a világnak egyaránt. Jelenleg körülbelül 4000 tech cég működik Örményországban. Az Armath program a UATE oktatási és munkaerő-fejlesztési programjának része. Karapetyan szerint a program a legnagyobb sikeres köz-public partnership az országban. „Tőkét vonunk be a magánszektorból, iskolákba megyünk, és Armath laborokat alapítunk, az eszközöket pedig adományozzuk” – mondja. „A kormány, az oktatási minisztérium pedig évente 2 millió dolláros költségvetést biztosít az oktatók fizetésére.” Jelenleg több mint 600 oktató és 17 000 aktív diák vesz részt a programban. „A célunk, hogy évente 5000 tehetséges fiatal döntson úgy, hogy mérnök lesz” – tette hozzá Karapetyan.
Örményország egy szárazföldi ország, 2,7 millió lakossal, a legkisebb a Dél-Kaukázusi régióban, és a szomszédos Azerbajdzsánnal és Törökországgal való határait évtizedek óta zárva tartják a megoldatlan területi viták miatt. A szomszédos országokkal ellentétben Örményország nem rendelkezik természeti erőforrásokkal vagy tengeri kijárattal. Azonban a Szovjetunió idején matematikai és számítástechnikai központként volt ismert. 1956-ban megalapították Jerevánban a Matematikai Gépek Tudományos Kutatóintézetét, amely 1960-ra két első generációs számítógépet fejlesztett. Ma az ország ennek a hagyatéknak a kiaknázására törekszik, hogy a Kaukázus technológiai központjává váljon.
Az Örményország technológiai ökoszisztémája már eddig is mutatott sikereket. A Picsart, egy mesterséges intelligenciával működő fotó- és videószerkesztő weboldal és alkalmazás, 2011-ben indult Örményországban, és ma már 1,5 milliárd dollárt ér. További sikeres örmény cégek közé tartozik a Krisp, amely hangfeldolgozó szoftvert készít, és a Service Titan, amely üzleti szoftvereket kínál. Az éves jelentések szerint Örményország a legjobb ország a Kaukázusi régióban vállalkozások indítására, globálisan pedig az 57. helyen áll. Ezzel szemben Georgia a 70., Azerbajdzsán pedig a 80. helyen áll. A technológiai fejlődés egyik kulcsfontosságú tényezője az ország globális diaszpórája, amelynek körülbelül 75%-a, azaz az összes örmény és örmény származású ember, máshol él. Ez a világméretű közösség fontos kapcsolatokat biztosít, különösen az Egyesült Államok technológiai iparágában.
Az Egyesült Államokban körülbelül 1,6 millió örmény származású ember él, főként Kaliforniában. Samvel Khachikyan, a SmartGate programigazgatója, egy Kaliforniában és Örményországban működő kockázati tőkealap vezetője, elmondta, hogy ha megnézzük az Egyesült Államok 500 legnagyobb vállalatát, „biztosan találunk legalább egy-két örményt” a vezetőségben vagy egy szinttel lejjebb. Khachikyan azt is kifejtette, hogy cége hogyan segíti az örmény vállalkozókat az Egyesült Államokban való működés megkezdésében. „Képzelj el egy örmény start-upot, két fiatal dönt úgy, hogy az Egyesült Államokba költözik, de nincsenek kapcsolataik, semmilyen tudásuk a kultúráról és annak működéséről. Nagyon nehéz helyzetben vannak.” A SmartGate örmény alapítókat visz el Szilícium-völgybe és Los Angelesbe, ahol intenzív kapcsolatépítésen vehetnek részt vezető amerikai cégekkel és befektetőkkel. Az örmény start-upok sokszor először saját piacaikon tesztelik termékeiket.
Irina Ghazaryan, a Dr Yan nevű alkalmazás alapítója, amely megváltoztatja, hogyan férnek hozzá az örmények az egészségügyi szolgáltatásokhoz, szintén ezt a modellt követi. Az applikáció lehetővé teszi számukra, hogy könnyebben foglaljanak időpontot orvosokhoz. Ghazaryan korábban termék- és webdesignban dolgozott, és mivel orvoscsaládból származik, felfedezte a piacon lévő rést. „A betegek nem tudták megtalálni a megfelelő orvosokat, az orvosok pedig az állandó telefonhívásoktól szenvedtek” – mondja. Az alkalmazás előfizetéses modellben működik, az orvosok fizetnek a platformon való megjelenésért, és tervezik a bővítést is. „Havi legalább 25%-kal növekvő bevétellel működünk” – tette hozzá Ghazaryan. „Majdnem nullszaldósak vagyunk Örményországban, ami erőt ad ahhoz, hogy más piacokra is belépjünk, például Üzbegisztánba.”
Örményország technológiai ökoszisztémájának váratlan lökést adott a 2022-es orosz-ukrán háború, amely következtében több ezer orosz IT
