A tudósok szerint a tengervíz színében mutatkozó finom eltérések lehetővé teszik számukra, hogy a térből, azaz az űrből számolják meg a kis, de rendkívül fontos antarktiszi tengeri élőlényeket. A kutatás középpontjában az antarktiszi krill áll, amely csupán néhány centiméter hosszú, mégis a bolygó egyik leggyakoribb és legfontosabb állata. A tengeri élővilág, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat, mind táplálkozik ezekkel az apró lényekkel. A megőrzési tudósok azonban aggasztónak tartják, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet a krillpopulációra, ezért új módszerekre van szükség a krillek nyomon követésére.
Rod Downie, a WWF-UK fő sarkvidéki tanácsadója elmondta, hogy az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőse. „Ezek a kicsi, el nem ismert hősök fenntartják a lenyűgöző tengeri életet, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket” – tette hozzá. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Kutatóintézet (BAS) tudósai új módszert dolgoznak ki arra, hogy műholdak segítségével meghatározzák, hány krill él az Antarktisz körüli óceánban. Az alapelv a tengervíz fényelnyelésében mutatkozó finom eltérésekben rejlik, amely az ott úszó krillek számától függ.
Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója éppen most tért vissza egy antarktiszi expedícióról, ahol krilleket gyűjtött, hogy megmérje ezt a hatást. „Először tengervizet kezdünk, majd hozzáadunk egy krillet, és megmérjük, mennyi fényt nyel el a víz – magyarázta. – Ezután hozzáadunk egy másik krillet, és újabb mérést végzünk.” A kutatók szerint a krill sűrűségének és a tengervíz színének pontos elemzése lehetővé teszi számukra, hogy műholdak segítségével pillanatképeket készítsenek a krill populációról, így nyomon követhetik őket az űrből.
A krill táplálékot jelent néhány bolygónk legnagyobb állatának, beleértve az óriási bálnákat, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy az Antarktiszon táplálkozhassanak ezekkel az apró lényekkel. A krill emellett az egészséges óceán alapját képezi, része egy erényes ciklusnak: a bálnák krillet esznek, a krill pedig mikroszkopikus növényekkel táplálkozik, amelyek a tengeri jégen élnek, és ezek a növények a fejlődésük során szén-dioxidot nyelnek el. Amikor a bálnák ürítik (óriási mennyiségben), az táplálja a Föld hűtésében részt vevő tengeri növényeket.
A globális felmelegedéssel a tengervíz hőmérséklete emelkedik, ami aggasztó a megőrzési tudósok számára, mivel ez a ciklus megzavarodhat, és a krill sebezhetővé válhat. Downie hangsúlyozta, hogy sürgősen jobban kellene kezelni a halászatot és megvédeni a krill élőhelyeit egy tengeri védett területek hálózatában. „Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, hogy figyelemmel kísérhessük és megóvhassuk ezt a létfontosságú fajta” – mondta.
A tengervíz hőmérséklete az Egyesült Királyság és Írország egyes területein 4 Celsius-fokkal meghaladja az átlagot. Az olyan halak, mint a Finding Nemo című filmben szereplő karakterek, zsugorodnak, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a tengeri hőhullámokhoz. A klímaváltozás hatásainak kiemelésére egy afrikai közszemlére kiállított műalkotás vándorol. A miniszterek várhatóan elfogadják a javaslatokat, miután tavaly többször is elhalasztották a célokat. A trópusi erdők védelmet nyújtanak a klímaváltozás ellen, de tavaly a valaha regisztrált leggyorsabb ütemben tűntek el.
