A tudományos felfedezések sokszor nem csupán tudásunkat gyarapítják, hanem alapvetően megváltoztatják a világképünket is, hiszen megmutatják az Univerzum méretét és a helyünket benne. Egy ilyen mérföldkő volt, amikor az űrszondák először küldtek vissza képeket a Földről. Most pedig újabb izgalmas pillanat érkezett el, mivel a K2-18b nevű bolygón olyan gáz nyomaira bukkantak, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által termelődik. A felfedezés kapcsán a kutatócsoport vezetője, Nikku Madhusudhan professzor a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetéből kijelentette, hogy a valódi idegen élet felfedezésének lehetősége egyre közelebb kerül hozzánk. „Ez alapvető kérdések szempontjából hatalmas jelentőségű, és talán a válasz küszöbén állunk” – fogalmazott.
Az idegen élet felfedezése újabb kérdéseket is felvet, például hogy miként változtatná meg ez az emberi fajt, ha tényleg találkoznánk más világok élőlényeivel. Őseink már régóta meséltek az égből érkező lényekről. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenes vonalú alakzatokat látnak a Mars felszínén, ami arra engedett következtetni, hogy a közeli bolygón egy fejlett civilizáció is létezhet. Ekkoriban a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet gerjesztettek, ezért az űrlátogatók gyakran fenyegetésként jelentek meg, remény helyett veszélyt hozva.
Az elmúlt évtizedekben viszont, a „legmeggyőzőbb bizonyítékok” egy másik bolygón, a K2-18b-n bukkantak fel, amely több száz trillió mérföldre található egy távoli csillag körül. A kutatók számára azonban nem könnyű feladat az idegen élet kutatása, mivel nem mindig tudják, hol keressék. A NASA eddig a Marsra összpontosított, de az irányt 1992-ben változtatták meg, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett. Azóta közel 6000 exobolygót fedeztek fel, sok közülük gázóriás, míg mások túl forrók vagy hidegek ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajtuk, ami élethez szükséges. A csillagászok által „Aranyhaj zónának” nevezett területen viszont sok bolygó található, ahol a távolság éppen megfelelő az élet fenntartásához.
Madhusudhan professzor úgy véli, hogy a galaxisunkban potenciálisan több ezer bolygó létezhet, ahol élet lehet. Ahogy az exobolygók felfedezése haladt előre, a tudósok elkezdtek olyan eszközöket kifejleszteni, amelyek képesek az atmoszférájuk kémiai összetételének elemzésére. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely a K2-18b-n felfedezte a gáz jelenlétét, a valaha készült legfejlettebb űrteleszkóp. Az 2021-es indítása óta nagy izgalmat keltett, mivel úgy tűnik, hogy végre elérhető közelségbe került az élet keresése. Ugyanakkor a JWST-nek is megvannak a korlátai, mivel nem képes észlelni a Földhöz hasonló kis bolygókat vagy azokat, amelyek közel keringenek csillagukhoz.
A NASA a 2030-as évekre tervezi a Habitálható Világok Obszervatóriumát (HWO), amely képes lesz az atmoszférák megfigyelésére és mintázására. Ezen kívül az Európai Déli Obszervatórium (ESO) is munkába állítja az Extrém Nagy Teleszkópot (ELT), amely a világ legnagyobb tükörrel rendelkezik. Madhusudhan professzor reméli, hogy két éven belül elegendő adatot gyűjt, hogy bizonyíthassa a K2-18b körüli biosignatúrák felfedezését, de ha ezt el is éri, az újabb tudományos vitákat indít el a biosignatúrák lehetséges nem életformáktól származó eredetéről. Ahogy egyre több adat gyűlik össze és a kémikusok egyre inkább nem találják más forrást a biosignatúrákra, úgy a tudományos konszenzus lassan a más világokon létező élet valószínűségének irányába fog elmozdulni.
A tudományos közösség számára az idegen élet felfedezése nem csupán újabb mérföldkő lenne, hanem alapvetően megváltoztatná a világról alkotott felfogásunkat. Ha egyszer elérjük, hogy tudományosan bizonyítottan létezik élet más bolygókon, az hatalmas társadalmi változást hozhat, mivel az emberek rálátása a saját helyünkre a világűrben is megváltozhat. A tudósok szerint ez egy újabb lépés lenne az emberi evolúcióban, amely új megvilágításba helyezheti a földi létezést.
