Sabine Zetteler, a londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan ellenzi a mesterséges intelligencia (AI) használatát. Elmondása szerint nem találja értelmét annak, hogy olyan tartalmat olvasson, amelyet nem emberek írtak. „Nem értem, miért kellene időt pazarolnom olyan dolgokra, amelyeket valaki nem volt hajlandó megírni” – fogalmazott Zetteler, aki ügynökségét tíz fős csapatával vezeti, ahol néhányan teljes, mások részmunkaidős alkalmazottak. Az AI elterjedése, különösen a ChatGPT 2022 végén történt megjelenése óta, egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hiszen a ChatGPT havonta több mint öt milliárd látogatást generál.
Bár az AI rendszerek, mint a ChatGPT, jelentős társadalmi előnyöket hozhatnak, Zetteler aggályait fejezte ki a társadalomra gyakorolt szélesebb körű hatásokkal kapcsolatban. „Örülök, hogy az AI létezik a vak emberek számára, hiszen segíthet nekik cikkeket fordítani és hasonló hasznos dolgokat tenni. De általánosságban nem hiszem, hogy hosszú távon előnyös lesz számunkra” – tette hozzá. Az ügynökségek közötti versenyben, ahol más cégek AI-t használnak, Zetteler nem aggódik a versenyelőny elvesztése miatt. Számára fontosabb a társadalmi hozzájárulás és a személyes elégedettség, mint a profit.
Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén elutasítja az AI alkalmazását, különösen a környezeti hatásai miatt. „A kezdeti reakcióm az volt, hogy az AI lélektelen, és ellentmond a vállalkozásom filozófiájának, ami a humán kapcsolatokra épül” – mondta Achery, aki Londonban él. „Ráadásul rájöttem, hogy az AI működtetése óriási energiaigénnyel jár, és nem hiszem, hogy az emberek tudatában vannak ennek.”
Sierra Hansen, a seattle-i közszolgáltatásokban dolgozó szakember, szintén elutasítja az AI használatát, mert úgy érzi, hogy az csökkenti a problémamegoldó képességünket. „Az agyunk az, ami segít megszervezni a napjainkat, nem pedig az AI. Az emberi lét egyik feladata a kritikai gondolkodás alkalmazása, és ha egyszerű feladatokat adunk át az AI-nak, akkor nem saját magunk oldjuk meg a problémákat” – mondta Hansen.
A helyzet azonban nem mindenki számára ilyen egyszerű. Jackie Adams, aki digitális marketingben dolgozik, kezdetben elutasította az AI-t környezeti okokból és azért, mert lustaságnak tartotta. „Hallottam az adatközpontok működtetéséhez szükséges energia mennyiségéről, és hogy mennyi földet foglalnak el, ami nem tetszett” – mondta Adams. Azonban, amikor a cégénél a kollégái elkezdtek AI-t használni a szövegírás és ötletgenerálás terén, Adamsnak is be kellett állnia a sorba, hogy megtartsa a munkáját.
James Brusseau, a Pace University filozófia professzora, aki az AI etikájára specializálódott, úgy véli, hogy az AI elterjedése már megállíthatatlan. „Ha tudni akarjuk, hogy egy döntés miért született, szükségünk van emberekre. De ha ez nem érdekel minket, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – mondta Brusseau. „Lesznek emberi bírák a bűnügyi ügyekben, és emberi orvosok, akik döntéseket hoznak a transzplantációkról, de az időjárás-előrejelzés és az anesztéziológia valószínűleg hamarosan eltűnik” – tette hozzá.
Adams elfogadta az AI használatát a munkájában, de még mindig aggasztja a technológia növekvő befolyása. „Már akkor is, amikor Google-keresést végzünk, AI összefoglalókat kapunk, és egyes e-mailekben is találkozunk hasonló jellegű összefoglalókkal. Úgy érzem, hogy már nincs kontrollunk felette” – mondta. Az AI tehát már nem csupán a technológiai újítások világában, hanem a mindennapi életünkben is egyre nagyobb szerepet kap, ami sokakat aggaszt, miközben másoknak kihívást jelent a technológia hasznosítása a munkahelyi versenyben.
