Daniel Graham és Adam Carruthers bűnösnek találták magukat az ikonikus Sycamore Gap fa kivágásában, amely Hadrianus falán, Északkelet-Angliában található. Az esemény, amely felháborodást váltott ki világszerte, sokak szerint a brit táj egyik legszebb és legismertebb jelképe eltűnését jelentette. Az első ember, aki a helyszínre érkezett, Gary Pickles, a parkőr volt, akinek az élete örökre megváltozott aznap reggel. Amikor a farmer telefonált az irodájába, Gary elsőre azt hitte, hogy csak egy tréfa áldozata lett. Aznap reggel alig kezdődött el a munkanapja, amikor értesült a tragikus hírről, hogy a fa ledőlt. „Kételkedtem benne, hogy egy farmer ilyen butaságot mond, így azt gondoltam, hogy ez talán igaz” – mesélte Gary, akinek szíve egyre gyorsabban vert, ahogy közeledett a fához.
A parkőr csapata e-mailben értesült a tragédiáról, és Gary azonnal a fának indult. Minden egyes perc, ami a fához vezető úton telt el, csak fokozta a szorongását. „Ahogy egyre közelebb értem, csak azt gondoltam, hogy ‘eltűnt, eltűnt'” – mondta. Amikor megérkezett a fához közeli útra, először meg kellett bizonyosodnia arról, hogy valóban azt látja, amit gondol. „Meglepődtem, amikor láttam, hogy az oldala fekszik a földön. Sokkoló volt” – tette hozzá. Eleinte azt hitte, hogy a fa a közelmúltban tomboló Agnes vihar következtében dőlt ki, de ahogy közelebbről megvizsgálta, rájött, hogy a fát szándékosan vágták ki. „Amikor láttam, hogy tiszta vágás van, akkor tudtam, hogy ez egy komoly ügy” – mondta.
Gary azonnal jelentette a híreket a Northumberland Nemzeti Park központjának, ahol már tudták, hogy a fa eltűnése szándékos cselekedet eredménye. A National Trust munkatársai, köztük Andrew Poad, a szervezet igazgatója, szintén értesültek a történtekről. Andrew elmondta, hogy amikor rájött, hogy ez nem véletlen, hanem szándékos vandalizmus, azonnal válságkezelő üzemmódba kapcsolt. „Olyan volt, mintha valaki haláláról kellene értesítenem az embereket” – mondta. A hír gyorsan terjedt, és a közösségi médiában megjelenő képek már világméretű érdeklődést generáltak az ügy iránt.
A helyszínen már helyi újságírók végeztek interjúkat, mire a világ minden tájáról érkező tudósítók megérkeztek, hogy a fát körülvevő területet „kameraállványok tengerévé” alakítsák. „Ez volt a legnagyobb sajtóügy, amivel a National Trust valaha is foglalkozott” – mondta Andrew. Az esemény fokozta az érdeklődést, és a helyszínen a rendőrség is megjelent, hogy a bűncselekmény nyomait megőrizzék. A forgalmas vidéki táj, amely eddig a nyugalom szigetének számított, most bűntény helyszínévé vált, kék-fehér rendőrségi szalaggal körülvéve.
Az esemény után, hónapokkal később is, Andrew és Gary gyakran gondoltak vissza arra a napra, amikor Északkelet-Anglia elvesztette „egy hatalmas helyi jelképet”. „Szenvedés, ami történt, és nem tudom, hogy miért kellett megtenniük” – mondta Andrew. A fa kivágása nemcsak a tájban, hanem az emberek szívében is űrt hagyott, és a helyi közösség számára gyászt okozott. A nyomozás során a rendőrség DNS mintákat is gyűjtött a törzs maradványaiból, hogy az elkövetőket felelősségre vonhassák.
A közéletben a fának a kivágásával kapcsolatos ügyek továbbra is a figyelem középpontjában állnak, és a jogi eljárások folytatódnak. Adam Carruthers, az egyik vádlott, tagadja, hogy ő vágta volna ki a fát, és meglepődött a globális felháborodáson, amelyet a történtek kiváltottak. A Sycamore Gap fa sorsa nemcsak egy helyi tragédia, hanem a természetvédelem, a közösségi értékek és a kulturális örökség megőrzésének fontosságát is hangsúlyozza, amelyre a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani.
