A dán Orsted energiaipari vállalat bejelentette, hogy visszavonja a Hornsea 4 elnevezésű hatalmas szélerőmű-beruházás tervét, amely az Egyesült Királyság keleti Yorkshire partjainál valósult volna meg. Ez a projekt a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőműve lett volna, amelynek potenciális kapacitása 2,4 gigawatt lett volna, elegendő energiát biztosítva több mint egymillió háztartás számára. Az Orsted közleménye szerint a projekt gazdasági szempontból már nem volt életképes, annak ellenére, hogy 15 éves szerződést írtak alá az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta volna az energia értékesítését egy előre meghatározott áron.
Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű szektora az utóbbi években drámai költségnövekedéssel szembesült, amit a kormány is elismert. A Energia Biztonsági és Zöld Nettó (DESNZ) Minisztériuma nyilatkozott arról, hogy tisztában vannak azzal, milyen hatással van a globálisan magas infláció és a szállítási láncok megszorítása az iparágra Európa-szerte. Ez a második eset, hogy egy fejlesztő visszalépett egy jelentős tengeri projekttől; a svéd Vattenfall júliusban leállította egy 1,4 gigawatt kapacitású szélerőmű fejlesztését Norfolk partjainál, szintén a növekvő költségek miatt. E projektet a német RWE energiaipari vállalat vásárolta meg, amely bejelentette, hogy folytatni kívánja a munkálatokat.
A tengeri fejlesztők előtt álló kihívások komoly kérdéseket vetnek fel a kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia céljainak megvalósíthatóságával kapcsolatban, amely a Munkáspárt öt központi „küldetése” közé tartozik. Jelenleg az Egyesült Királyság áramának kicsit több mint fele szél-, nap-, nukleáris és biomassza forrásokból származik. A kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra emelje, azaz mindössze öt év múlva. A cél eléréséhez az Egyesült Királyságnak meg kell háromszoroznia a tengeri szélerőművek kapacitását, és meg kell dupláznia a nap- és szárazföldi szélerőművek mennyiségét. Az Aurora Energy becslései szerint ez jelentős fejlesztéseket igényel az elektromos hálózatban, 620 mérföld új vezeték, valamint alállomások és egyéb berendezések telepítésével.
Sok helyi közösség ellenáll a közelükben megvalósuló új energia-infrastruktúra terveinek. Egyes iparági szakértők, valamint a Konzervatív és Reformpártok azt állítják, hogy a 2030-as cél elérhetetlen. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora régóta hangsúlyozza, hogy ezen infrastruktúrák felépítése a kitűzött időkereten belül szinte lehetetlen feladat lesz. „Ha nem teljesítjük a nagyon rövid távú célt, akkor maximalizálni fogjuk a megpróbálás költségeit” – figyelmeztetett. Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „nagyon nehéz lesz”, de véleménye szerint egy „Herculean erőfeszítéssel” mégis megvalósítható.
Ed Miliband energiaügyi miniszter elfogadta, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de határozottan hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a számlák csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiaellátás biztonságának garantálása érdekében. A kormány bejelentette, hogy együtt kíván működni az Orsteddel a Hornsea 4 projekt „újraindítása” érdekében, és hogy hisznek abban, hogy a tiszta energia küldetése még mindig megvalósítható. „Erős projektcsővezetékünk van a tiszta energia 2030-ra történő megvalósításához, és küldetésvezérelt megközelítésünk biztosítja, hogy tudjunk navigálni a globális nyomások és az egyes kereskedelmi döntések között a céljaink elérése érdekében” – nyilatkozta egy szóvivő.
Az Egyesült Királyság előtt álló kihívások rávilágítanak arra, hogy a zöld energia jövője nemcsak a technológiai újításokról, hanem a közösségek támogatásáról és az iparági együttműködésről is szól. Ahogy a világ a fenntartható energiaforrások felé halad, a politikai döntéshozók számára kulcsfontosságú, hogy hatékony stratégiákat dolgozzanak ki a költségek kezelésére és a helyi közösségek aggályainak kezelésére, hogy a tiszta energia célok ne csupán elérhetetlen álmok maradjanak.
