Az Egyesült Királyságba megérkeztek az első holdkőzet minták, amelyeket közel 50 év után hoztak vissza a Holdról, és ezek a Kínától kölcsönzött anyagok. A mikroszkopikus porszemcsék most egy magasan védett létesítményben, Milton Keynesben található széfben vannak. A minták első megtekintésére a Prof. Mahesh Anand, az Egyesült Királyság egyetlen tudósa kapott lehetőséget, aki a rendkívül ritka anyagot „több mint aranyport” értékűnek tartja. „Senki a világon nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, így ez hatalmas megtiszteltetés és óriási privilegium” – mondta el.
Prof. Anand csapata azzal a céllal dolgozik a holdporral, hogy alapvető kérdésekre keressenek válaszokat a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatban. A porszemcsékben olyan bizonyítékok lehetnek, amelyek alátámaszthatják azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold az 4,5 milliárd éve történt ütközésből származik, amikor a Föld egy Mars méretű bolygóval ütközött. Kína a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte a kőzeteket 2020-ban, amikor egy vulkáni területen, a Mons Rümker nevű helyen landolt. Egy robotkar fúrta ki a talajt, hogy összegyűjthessen 2 kg anyagot, amely egy kapszulában tért vissza a Földre, és belül Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a szovjet küldetés óta, amely 1976-ban zajlott, és Kínát a modern űrverseny élvonalába emelte.
Most, egy hosszú hagyomány részeként, amely a világűr tudósainak együttműködését öleli fel, Kína először biztosított hozzáférést hét nemzetközi kutató számára a mintákhoz, hogy lehetőséget adjon új felfedezésekre. A kis ampullákat Prof. Anandnak egy fényűző ceremónián adták át Pekingben, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal is. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennénk – Kína sokkal előrébb jár nálunk az űrprogramokra fordított befektetésekkel” – fogalmazott.
A legnagyobb biztonságban a legjobb helyen, a kézipoggyászában hozta vissza a mintákat az Egyesült Királyságba. Az Open University laboratóriumában Milton Keynesben egy tiszta szobába lépünk be, ahol ragadós lábtörlők várnak ránk, hogy letisztítsuk a cipőinket. Műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kell viselnünk, hogy a környezet teljesen tiszta legyen, elkerülve ezzel a szennyeződéseket. Ha bármilyen földi anyag keveredik a földöntúli porszemcsékkel, az véglegesen tönkreteheti a Prof. Anand csapata által végzett elemzést.
Prof. Anand egy széfhez hajol, amelyet kinyit, és gondosan előhúz egy ziplock tasakot, amely három, nyaklánc tárolására alkalmas doboz méretű konténert tartalmaz. Minden egyes konténerben átlátszó ampullák találhatók, amelyeken sötétszürke por ülepedett le. A holdpor látszólag nem sokat mondó, de egy hihetetlen kozmikus utazásra emlékeztet. Prof. Anand hangsúlyozza, hogy a 60 milligrammnyi minta elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozhassanak vele. „Itt a kicsi hatalmas. Higgyen nekem, ez elég ahhoz, hogy éveken át lekössenek minket, mert a mikroszkopikus minta vizsgálatára specializálódtunk” – tette hozzá.
Egy másik laborban Kay Knight technikus lesz az első, aki ténylegesen dolgozni kezd a mintákon, amikor az ampullákat megnyitják. 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy valami olyannal dolgozik, ami közvetlenül a hold felszínéről származik. „Hihetetlenül izgatott vagyok” – mondta, miután megmutatta, hogyan vág meteorokat gyémántpengével. „De ideges is vagyok – nem sok minta van, és nem igazán lehet újra beszerezni. Nagy a tét” – tette hozzá.
A minták előkészítése után két további laboratóriumba kerülnek. Az egyikben egy olyan gépet látunk, amelynek bonyolult cső- és szeleprendszere van. Sasha Verchovsky technikus már az 1990-es évek eleje óta építi ezt a berendezést. Megmutatja nekünk a kis hengert, ahol a porszemcsék 1400 Celsius-fokra hevíthetők. Ez segít a szén, nitrogén és nemesgázok kinyerésében. Prof. Anand úgy véli, hogy ez a különlegesség az egyik oka annak, hogy az ő laborjának választották a ritka minták megkapására. James Malley, egy kutatótechnikus, egy olyan gépet működtet, amely képes meghatározni, mennyi oxigén található a porszemcsékben. Megmutatja nekünk a tesztfutamot, amit el fog végezni. „Meg fogom ütni az azt a porszemcsét a tálcán egy lézerrel” – mondja, miközben a számítógép képernyőjén nagyítva láthatjuk a folyamatot. „El fog kezdődni a világítás, és láthatjuk, ahogy befelé olvad” – tette hozzá.
A csapatnak egy éve van a kutatás befejezésére. A végén a válaszok keresése valószínűleg megsemmisíti a mintákat. Azonban Kína a Chang’e 5 misszió után is továbblépett. 2024-ben a Chang’e 6 indítása során a Hold másik oldaláról hoztak vissza mintákat. Ez egy mélyen titokzatos hely, amely lehet, hogy hosszú ideje csendben lévő vulkáni lávafolyások nyomait rejti. „Nagyon remélem, hogy ez egy hosszú távú együttműködés kezdetét jelenti Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondta Prof. Anand. „Sokan a karrierünket az Apollo küldetések során visszahozott minták vizsgálatán dolgoztuk ki, és úgy gondolom, hogy ez egy fantasztikus hagyomány követése. Remélem, hogy más országok is követik a példát” – tette hozzá.
