Ed Miliband, az Egyesült Királyság energiaügyi minisztere, nemrégiben egy londoni, kétnapos energia biztonsági csúcstalálkozó nyitóbeszédében hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés fontosságát a globális energiaellátás kockázatainak csökkentése érdekében. A rendezvényen több mint 50 ország képviselői vettek részt, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió tagjai is. Miliband figyelmeztetett arra, hogy az energia „fegyverré válása” komoly kockázatot jelent, utalva ezzel az orosz-ukrán háború gázárakra gyakorolt hatására. A résztvevők a háborúk és konfliktusok, mint például a közel-keleti helyzet és az orosz invázió következményeivel foglalkoznak, valamint a globális kereskedelmi háborúval, amely az Egyesült Államok és Kína között zajlik, a szélsőséges időjárási jelenségekkel, az undersea kábelek elleni támadásokkal és a kibertámadásokkal.
Egy nyitóbeszédében Miliband elismerte a fosszilis tüzelőanyagok szerepét az energiamixben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság számára a jövő alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiát jelent. Ezt nem csupán a klímaváltozás kezelésére javasolta, hanem az energia biztonságának elérésére is. A csúcstalálkozót az Egyesült Királyság és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közösen szervezi. Fatih Birol, az IEA vezetője a BBC-nek nyilatkozva kifejtette, hogy a globális „nemzetközi fragmentáció” növekedése miatt az országok nem képesek kezelni az energiaellátás legnagyobb kockázatait. „Ahelyett, hogy együttműködnénk, azt látjuk, hogy az országok valóban kihívások elé állítják egymást. Véleményem szerint az energia biztonsági kihívások tartós megoldása az országok közötti együttműködésen keresztül valósulhat meg” – mondta Birol.
Bár Birol nem nevezett meg konkrét országokat a kapcsolatok megromlásának okaként, az energiaárakat különösen érintette az ukrajnai háború és Donald Trump volt amerikai elnök kereskedelmi háborúja. A globális gázárak megugrottak az orosz inváziót követően, és azóta is körülbelül 50%-kal magasabbak a Covid előtti szinthez képest. Európa kezdetben képes volt pótolni a gázhiányt az orosz szankciók következményeként az Egyesült Államokból beszerzett cseppfolyósított földgázzal (LNG), azonban ez a szállítmány most veszélybe került, ahogy a kapcsolatok az EU és Trump között romlottak. Birol szerint az Egyesült Államok részvétele a csúcstalálkozón „sikernek” számít, de a Trump-adminisztráció erőteljes kritikát fogalmazott meg a globális energiafelügyelet, az IEA tiszta energia melletti állásfoglalásai miatt, és az olaj- és gáztermelés csökkenésére vonatkozó előrejelzései miatt.
Számos think tank és kutató védelmébe vette az IEA álláspontját. Laurence Tubiana, az Európai Klíma Alap vezetője megjegyezte, hogy az IEA a globális olajkereslet jövőjével kapcsolatos nagyobb kérdésekben megbízhatóbb előrejelzőnek bizonyult, mint a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatok. „Ahogy az országok együttműködnek egy új energia biztonsági paradigma kialakításában, megbízható, elfogulatlan adatokat kell szerezniük az energia jövőbeli irányáról” – tette hozzá Tubiana.
Miliband a csúcstalálkozó keretében felolvasta III. Károly király levelét is, amelyben a tiszta energia átmenetének és az állampolgárok energiaellátásának biztosításában fontosnak nevezte az efféle találkozókat a nemzetek közötti tapasztalatcsere elősegítésére, különösen a globális délen és a Commonwealth országai között. Az Egyesült Királyság kormánya célja, hogy 2030-ra Nagy-Britannia elektromos energia mixének 95%-a tiszta energiából származzon, jelenleg ez körülbelül 60%. Miliband a BBC R4 Today programjában elmondta, hogy ez garantálná az alacsonyabb energiaárakat 2030-ra. A brit energiaátmenet tehát folyamatban van, és a közeljövőben meghatározó szerepet játszhat az ország energiaellátásának fenntartásában és a klímaváltozás elleni küzdelemben.
